[ Pobierz całość w formacie PDF ]
Szerezz egy traktort!
– De honnan?
Poe félredobta az ásót.
– Elmegyek tartálykocsiért.
– Cameron Poe – mondta Cyrus mosolyogva. – Te aztán hasznossá tudod magad
tenni.
– Cindino!
Francisco Cindino, aki idegesen nézelıdve járkált fel-alá a repülıtéren, most odajött
hozzájuk.
– Tessék! – Cyrus ásót nyomot a kezébe.
– Ezt nem gondolod komolyan!
– Áss csak, mintha az életed függne tıle.
13. FEJEZET
Garland Greene huszonegy vontatót számolt meg a telepen. Mindegyik rozoga,
ütött-kopott használaton kívüli jármő volt. Ezekkel nem mennek semmire. Maga elıtt
egy üres, repedezett, porladozó betonteknıt látott, ami valamikor úszómedence
lehetett. Ötletszerően arra vette az irányt, amikor csilingelı hang ütötte meg a fülét.
Egy édes kis tündér hangja, gondolta magában.
A sekély medence alján egy ötéves forma kislány játszott. Apró székén ült, így feje
kiemelkedett a talaj szintjének magasságába. Mikor meglátta a férfit, felpillantott, és
elmosolyodott.
– Szia! – mondta Greene.
– Mi a neved? – kérdezte a kislány.
– Garland.
A kislány elfintorította az orrát.
– Garland. Milyen furi neved van!
– És téged hogy hívnak?
– Susannak.
– Nagyon szép neved van, Susan. Játszhatok veled?
– Játszhatunk. Mássz le a létrán, és gyere ide.
Poe és Viking a hangárok mellett haladtak. Elıször traktort találtak: egy öreg,
pirosra festett, rozsdaette Farmallt. Viking felmászott az ülésbe. Ahogy körülnézett,
egy alacsony, kátránytetejő raktárra mutatott:
– A tartálykocsi.
Poe elindult abba az irányba, amerre Viking mutatott. Hátrapillantott, és látta, hogy
Cindino kezében megáll az ásó, és a maffia fia szemével követi ıt a raktár felé.
A tartálykocsi nagy része a raktár takarásában volt, ezért nem láttak eddig mást a C-
123 irányából, csak egy teherautót. Poe felugrott a sofırülésbe, és gyújtást adott. Nem
állt azonban ki, hanem hátratolatott, letekerte az orsóról a benzincsövet, belelógatta
egy kisebb gödörbe, és kinyitotta a csapot. Az értékes üzemanyag csobogva ömlött a
földre.
Körülnézett, hogy biztos legyen benne, nem vette-e észre senki, és a raktárba lépett.
A félhomályban egy asztalt látott, amin néhány doboz volt felhalmozva. Az asztal
mögött a raktár nagyobbik részét leválasztó széles vászon lógott. Poe elırehajolt, hogy
lefeszítse az egyik doboz tetejét, amikor minden elsötétült elıtte.
Hirtelen egy homokszínő szafari dzsekit viselı férfi tőnt elı az árnyékból, s
kézifegyverének tusával leütötte a betolakodót. A férfi röviden füttyentett, mire
elıtőnt társa, s ketten behúzták Poe-t egy nyíláson keresztül a vászon mögé. Az
elkülönített részben egy ragadozószerően karcsú, zöldre és fehérre festett Lear Jet
vadászgép várakozott ugrásra készen.
A traktor egy jókora vontatókötelet vonszolva maga után a Caribou felé pöfögött.
Viking idınként hátra-hátra pillantott szemével a tartálykocsit keresve. A Farmall
végül megállt a gép mellett.
– Hol van már az a tartálykocsi? – kérdezte Láplidérc, és már emelte is fel a kábelt,
hogy a gép farkához rögzítse. Cindino kimászott a gödörbıl, és óvatosan a raktár felé
pislantott.
– Hol jár, merre jár? – fürkészte Cyrus is a környéket.
Viking értetlenül vont vállat. Az út felıl Conrad közeledett, egy telipakolt
bevásárlókocsit tolva maga elıtt.
– Ezt kapjátok ki! – kiabált már messzirıl, és a rakományára mutatott. A kocsi
púposra volt tömve whiskyvel, konzervekkel, cigarettával, sıt még egy hordozható hi-
fi-torony, és néhány magazin is került bele.
– Nem rossz – mondta elismerın Cyrus, és kivett egy doboz szivart. – Hol
szerezted?
– Valami vegyesbolt van itt az út túloldalán. Mikor átugrottam a pulton, a tulaj
egybıl kereket oldott.
Cyrus rágyújtott egy szivarra, de közben egy pillanatra sem vette le a szemét arról a
pontról, ahonnan a tartálykocsinak már rég meg kellett volna érkeznie.
Garland Greene a kislány asztalkájának túlsó végén ült. Kezében egy fiúbabát tartott,
Susannál volt a lánybaba.
– „Örülök, hogy találkoztunk, John” –mondta a kislány, a babát a beszéd ritmusa
szerint mozgatva elıre-hátra. – „Nem jössz el hozzám vacsorára?” Mondjuk, hogy
most John azt mondja, hogy igen.
– „Szíves örömest eljövök, Jan” – felelte Garland, és ugyanúgy mozgatta a babát ı
is.
– „De jó! Majd fızök neked babot, és lesz hozzá husi is.” Azzal a nagy repülıvel
jöttél? – Garland bólintott. – Felébresztettél ám, tudod? – A kislány alaposabban
megvizsgálta Garlandot. – Mondd csak, te beteg vagy?
– Mibıl gondolod?
– Olyan sápadt vagy. Ha beteg vagyok, anyu mindig mondja, hogy milyen sápadt az
arcom.
– Igen, beteg vagyok.
– Kell gyógyszert is szedned?
Garland elgondolkozott.
– Az én betegségemre nincs gyógyszer. – A férfi kényelmetlenül feszengett a helyén.
Jan baba tánca perdült a kislány kezében.
– Nem akarsz énekelni?
– Mit?
[ Pobierz całość w formacie PDF ]